Néhány cikk a demenciáról, amit mindannyian szeretnénk elkerülni

A demencia latin eredetű kifejezés, szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent.

Bár viccelődünk azzal, hogy mi a rosszabb kilötyögtetni a sört, vagy elfelejteni, hogy hányadik pohárnál tartunk, mégis azt hiszem, hogy mindenki szeretné inkább tiszta tudattal szemlélni ezt a csodálatos világot, amíg ez megadatik.

Az alábbiakban a D-vitamin, a kurkuma és a B12-vitamin védő hatásáról olvashatunk:

45 éves kortól kezdődhet a szellemi leépülés

Már 45 éves kortól hanyatlásnak indulhatnak az agyfunkciók, állítja egy brit kutatás. A British Medical Journalban megjelent tanulmány több mint 7000 ember memóriáját, szókincsét, auditív- és vizuális felfogóképességeit mérte fel 10 év alatt, azzal a céllal, hogy elősegítsék a demencia diagnózisokat.

Az UCL (University College London) kutatói 3,6 százalékos visszaesést észleltek a 45 és 49 év közötti férfiak és nők gondolkodási képességében. A korábbi tanulmányok a kognitív hanyatlás megindulását 60 éves kor környékére helyezték. A kutatók szerint a tény, mely szerint már a középkorúaknál megindulhat a folyamat, fontos a demencia szempontjából, az értelmi képességek lassú, folyamatos és egyre súlyosbodó hanyatlása ugyanis a folyamat korai szakaszában kezelhető a leghatékonyabban – írja az sg.hu.

Az UCL kutatói 5198 férfi és 2192 nő kognitív funkcióit tesztelték 1997 és 2007 között, figyelembe véve képzettségi szintjeiket. A tesztek eredményei szerint a kognitív értékek minden kategóriában csökkenést mutattak, kivéve a szókincset, a csökkenés üteme a kor előrehaladtával gyorsult. A tanulmány a 65-70 éves férfiak gondolkodási képességében 9,6 százalékos, a nők ugyanezen korcsoportjánál 7,4 százalékos csökkenést észlelt. A 45-49 éves férfiaknál és nőknél a visszaesés mértéke 3,6 százalék volt.

A kutatást vezető Archana Singh-Manoux, a francia Epidemiológiai és Népegészségügyi Kutató Központ professzora szerint a tanulmány eredményei azt bizonyítják, hogy a demencia két-három évtized kognitív hanyatlását foglalja magába.

(forrás: sg.hu )

Kurkumával és D-vitaminnal az Alzheimer-kór ellen

Azonosították a mechanizmusokat, amelyek révén a D-vitamin és a kurkuma segít megelőzni az Alzheimer-kórt, és stimulálja a veleszületett immunrendszert, hogy az eltávolítsa a béta-amiloid proteineket. 

A Journal of Alzheimer's Disease legutóbbi számában Milan Fiala, a Kaliforniai Egyetem kutatója bemutatta azokat a kutatásait, amelyek feltárják, hogy a D-vitamin aktív alakja mely kulcsgéneket és milyen celluláris jelátviteli utakat aktivál.

A kutatók korábbi munkája során már bebizonyosodott, hogy legalább két típusú Alzheimer-beteg és makrofág van: az I-es típusú makrofág a D-vitamin és a kurkumin hatására egyaránt aktiválódik, a II-es típus csak a vitaminra reagál.

Az aktuális kutatás során Fiala és munkatársai Alzheimer-kóros és egészséges kontrollszemélyek

véréből makrofágsejteket izoláltak. (Ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek a szervezet szemetét, így például a béta-amiloid proteineket hivatottak eltakarítani.) Az izolált makrofágsejteket ezt követően D-vitaminnal inkubálták.

Kiderült, hogy a D-vitamin hatására mind az I-es, mind a II-es típusú makrofág sejtekben specifikus kloridion-csatornák (CLC3) nyíltak meg, ami segítette a makrofágok amiloid-felvételét, azaz a fagocitózist. A kurkumin csak az I-es típusú makrofágok kloridion-csatornáit aktiválta.

A D-vitamin hatására fokozódott a kloridion-csatorna felépítéséért felelős gének átíródása is, valamint a II-es típusú makrofágok D-vitamin receptorgénjeinek transzkripciója.

(forrás: Bioresearch Online,  Dr. Kazai Anita -a szerző cikkei-)

Védhet a szellemi leépüléstől, ha hetente egyszer-kétszer kurkumával fűszerezett ételt, például curryt fogyaszt valaki – idézte svéd kutatók megállapítását a The Daily Telegraph brit napilap online portálja. 

Ecetmuslicákkal végzett kísérleteikben a Linköpingi Egyetem szakemberei úgy találták, hogy azok a gyümölcslegyek, amelyeknek a kurkuma hatóanyagát, a kurkumint adagolták, 75 százalékkal tovább éltek társaiknál. A megállapítás segít megmagyarázni azt is, hogy miért ritkább a szellemi leépülés az indiai idős emberek körében nyugati kortársaikhoz képest.

A kurkumin nem oldotta fel ugyan modellállatokban az amiloid fehérjeplakkokat, de felgyorsította az új idegszálak képződését azáltal, hogy csökkentette az úgynevezett oligomerek (összecsapódott fehérjék) mennyiségét, amelyek a káros plakkok előformái. "Az eredmények igazolták, hogy az oligomerek azok, amelyek a leginkább ártanak az idegsejteknek" – hangsúlyozta Per Hammarstrom kutatásvezető.

"Most azt mutattuk meg, hogy állatmodellben kisméretű molekulák is befolyásolhatják az amiloid fehérjék képződését" – tette hozzá a kutató. Több elmélet született már arról, hogy az oligomer fehérjék miként járulnak hozzá az Alzheimer-kór kialakulásához, a mostani tanulmány ezekhez szolgál újabb adalékkal.

A kurkumint a kurkuma gyökeréből nyerik ki, és évezredek óta használja gyógyításra a keleti orvoslás. Támogatja a szívet, segíti az emésztést, véd a fertőzések ellen, de nemrégiben rákvédő és trombózisellenes hatásairól is beszámoltak.

Az eredeti tanulmányt a PLoS One című tudományos portálon ismertették a szerzők.

A B12 vitamin talán csökkenti az Alzheimer-kór rizikóját

Finn kutatók 7 éven keresztül azt vizsgálták idősekben, hogy a szérum homocisztein (tHcy) és a holotranszkobalamin (holTC), a B₁₂ vitamin biológialag aktív frakciója, milyen szerepet töltenek be az Alzheimer-kór (AD) kialakulásában.

Kiderült, hogy az emelkedett szérum tHcy koncentráció egy mindentől független rizikótényező az AD kifejlődésében. Ezzel szemben az átlagosnál magasabb holTC érték kisebb rizikóval jár együtt. Ilyen összefüggést a folsavval kapcsolatban nem találtak. A kutatók nagyon óvatosan nyilatkoznak arról, hogy a végső következtetések levonására vizsgálataik mennyire alkalmasak, vagyis a B₁₂ kiegészítő terápia alkalmas-e az AD kialakulásának befolyásolására, és további kutatásokat tartanak szükségesnek.

Forrás: Neurology 2010; 75: 1408-1414

(forrás: MedicalOnline )