Fokozott kockázatú serdülők

Összesen 11 európai országban mérték föl a 14-16 éves serdülők fokozott kockázatot jelentő szokásait, viselkedését. Bár a budapesti gimnazisták adatai kicsit jobb képet mutatnak a vizsgálatban mért nemzetközi átlaghoz képest, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a hazai helyzet jó, és ne lenne helye a megelőzésnek. Az 1009 megkérdezett magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos mennyiségű/gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági gondolatai vannak. 

A SEYLE-vizsgálat (Saving And Empowering Young Lives in Europe — SEYLE) az Európai Unió támogatásával 11 európai országban (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország) zajlott, 14-16 éves serdülők bevonásával a svédországi Karolinska Institutet vezetésével. Magyarországon tizenöt budapesti gimnáziumot, 1009 diákot vontak be a projektbe.A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt: mind az iskolák, mind a szülők, mind pedig a serdülők beleegyezését is kérték. A középiskolák részvételi kritériuma volt: az állami/önkormányzati fenntartás, illetve az, hogy a fiú lány arány nem haladhatja meg a 40-60%-ot. 

Kezeletlen mentális betegség

A kutatás fő célja, hogy a serdülők körében a fokozott kockázatú magatartás csökkentésével segítse elő az egészségesebb életmódot. A fokozott kockázatú magatartások legrosszabb kimenetele az öngyilkosság. A programban központi helyen szerepel hatékony öngyilkosság megelőző módszer(ek) kidolgozása.

Itt kell rögtön megjegyezni, hogy bár a már beleegyezett szülői nyilatkozattal rendelkező diákok 96%-a részt kívánt venni a vizsgálatban, addig az összes megkeresett diák szüleinek, mindössze csak 40%-a adta beleegyezését. A szülői alacsony beleegyezési arány összefügghet azzal, hogy hazánkban az öngyilkosság még mindig egy nehezen kezelhető kérdés, illetve felveti annak lehetőségét, hogy esetleg pont a rászorultak nem kapnak segítséget.

Szintén fontos hozzátenni, hogy Magyarország az összes korosztályra együtt tekintve még mindig második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az Európai Unióban. Így hazánkban az öngyilkosság megelőzésének kiemelkedő a jelentősége. Európában a fiatal korosztálynál pedig a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok.

A felmérésben direkt módon is vizsgálták a budapesti serdülők körében az öngyilkos magatartást. (Öngyilkos magatartás alatt értjük a halál vágyát, az öngyilkosság gondolatát, tervét, az öngyilkossági kísérletet és tettet.) A magyar fiataloknak 12,69%-a kívánta a vizsgálatot megelőző két hétben, hogy bárcsak ne élne, míg 10,31 %-uk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének és 3,07%-uk el is tervezte, hogy hogyan tenné. Ez mindenképpen felhívja a figyelmet hazánkban a fiatalok körében végzett öngyilkossági prevenciós törekvések fontosságára.

Számos vizsgálat igazolta, hogy a legjelentősebb öngyilkossági rizikófaktort mind felnőttkorban, mind gyermek- és serdülőkorban a fel nem ismert, és így kezeletlen mentális betegségek jelentik. A hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint az öngyilkosság miatt meghalt felnőttek és serdülők 80-90%-ánál fennállt az öngyilkosság elkövetésének idejében legalább egy pszichiátriai megbetegedés, és hasonló adatokat közöltek öngyilkossági kísérletet elkövetőknél is.

A vizsgálatba bevont 1009 budapesti középiskolás 7,1 %-ánál alapos a gyanú a kérdőív alapján, hogy kezelést igénylő depresszió állt fenn, ami azt jelenti, hogy olyan súlyosságú és mennyiségű depressziós tünetük volt, ami mára mindennapi funkciók ellátását és az életminőségüket is rontotta. Mondani sem kell, hogy ezen fiatalok esetében kulcsfontosságú a tünetek felismerése és megfelelő ellátása, mind az életminőség, mind az esetleges öngyilkosság megelőzése szempontjából. 

Alkoholfogyasztás

A kockázatos magatartási formák vizsgálatának egyik fő terepe a különféle „káros szenvedélyek" előfordulásának megismerése.

A felmérési eredmények alapján elmondható, hogy a magyar 14 és 16 év közötti fiatalok 23,9%-a soha nem fogyaszt alkoholt, 44,6%-uk kevesebb, mint havi egyszer, 25,7%-uk havi 2-4 alkalommal, 5,2%-uk hetente 2-3 alkalommal, ennél gyakrabban mintegy fél százalékuk fogyaszt alkoholos italt. A vizsgálati kritériumok alapján — korábbi eredményekre támaszkodva — kockázatos magatartásúnak azok a serdülők minősíthetők, akik legalább havonta 2-4 alkalommal fogyasztanak nagyobb mennyiségű alkoholt. Ennek alapján a magyar fiatalok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5%-ban fordul elő(!). Természetesen nemcsak a gyakoriság, de az egy alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége is fontos szempont, ami alapján az egy alkalommal legalább 3-4 egység alkoholos ital elfogyasztását tekintik kockázati tényezőnek. A magyar fiatalok e tekintetben valamelyest az európai átlagnál kevésbé kockázatos magatartásúak, 21,9%-uk fogyaszt egy alkalommal minimum 3-4 alkoholos italt, ami azonban még mindig magas arány (minden ötödik serdülő!). Végezetül a részegséget vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált budapesti, gimnáziumokba járó 14 és16 év közötti serdülők 62,0%-a még sosem volt igazán részeg, 27,7%-uk pedig 1 -2 alkalommal jutott el ebbe az állapotba.

A hatályos magyar szabályozás fényében viszont igen elgondolkodtató az a tény, hogy arra a kérdésre, hogy honnan jutottak az alkoholhoz, a magyar fiatalok 27,8%-a válaszolta, hogy boltban vette (18 évnél fiatalabbakról van szó!). 

Drog

A megkérdezett magyar serdülők 89,8%-a még soha nem használt drogot, kevéssel az összeurópai átlagtól elmaradva, 3,9%-uk tekinthető kockázatos magatartásúnak e szempontból.

Dohányzás

Ezzel szemben a dohányzási szokások tekintetében megdöbbentő, hogy a magyar serdülők közel fele (47,5%) már dohányzik, 17%-a pedig legalább napi 2 szál cigarettát szív el, azaz rendszeres fogyasztónak tekinthető. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a fiatalok 66,7%-ának egyik szülője sem dohányzik, tehát a szülői pozitív példa ellenére is rágyújtanak a serdülők.

Összegezve, a pszichoaktív szerhasználat az európai és a magyar serdülőpopulációban továbbra is jelentős problémát okoz, különösen igaz ez az alkoholfogyasztásra és a dohányzásra.

Szexuális élet

A szintén fokozott kockázatú magatartási formának tekintett korai kezdetű szexuális életet illetően elmondhatjuk, hogy a vizsgálatban résztvevő 14 és 16 éves magyar diákok egy ötöde (22,5%) már aktív szexuális életet él, és nekik átlagosan már 2,2 szexuális partnerük volt életük során. A választ adó diákok 14,8%-ánál előfordul, hogy nem védekezik óvszerrel, de csak 4%-uk állítja azt, hogy ritkán vagy soha nem használ óvszert.

Internethasználat

Mostanában sok szó esik az internetezés veszélyeiről, a vizsgálatban ezt is kutatták. A mintában szereplő serdülőpopuláció 82,44%-ának van saját számítógépe (ez a szám feltehetőleg alacsonyabb lenne, ha nem csak fővárosi gimnáziumokban készült volna a felmérés), a világhálót napi szinten használja a mintában szereplő diákok kétharmada (64%), és csak 5,6%-uk írta, hogy maximum hetente egyszer vagy soha nem internetezik. A kóros internet-használatra, az internetfüggőségre vonatkozó kérdőív alapján a magyar 14-16 éves serdülők 9%-a mondható veszélyeztetettnek. Náluk az internethasználat még nem éri el az addikció szintjét, de közel áll ahhoz. Ezzel szemben a kérdőívet kitöltő serdülők 1,65%-a már internetfüggő, ami a vizsgált országok tekintetében szerencsére az egyik legalacsonyabb arány.

Egészséges életmód

Természetesen a SEYLE-vizsgálatban nemcsak káros szenvedélyeket és kockázatokat mérték fel, de az egészséges életmódot kifejező mutatókra is rákérdeztek. Az eredményeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vizsgálatban részt vevő, budapesti gimnáziumokban tanuló diákok a vizsgált mutatókon összességében nem mutattak kirívó eredményeket, azonban egyes adatok felhívják a figyelmet az egészséges életstílusra történő nevelés, valamint az egészséges életmód kialakításának fontosságára.

A vizsgálatban részt vevő magyar diákok átlagos alvásmennyisége nem marad el jelentősen az ajánlott átlagos alvásmennyiségtől, azonban emellett is az látható, hogy a vizsgált diákok 91,53%-a érezte magát fáradtnak iskola előtt heti rendszerességgel, valamint 15,15%-uk alszik iskola után legalább egyszer hetente. A vizsgált magyar diákok nagy részének átlagos testtömegindexe a normális zónába esik, azonban 6,9%-uk a túlsúlyos, illetve elhízott kategóriába került.

Szülői törödés

Nemcsak tapasztalatból tudjuk, hanem a szakirodalom is részletesen foglakozik azzal, hogy a szülők odafordulása, az együtt töltött tartalmas idő a tizenévesek fizikai és mentális egészsége szempontjából is meghatározó fontosságú. Nem elhanyagolható szempont tehát annak kutatása, hogy a serdülők hogyan érzik, milyen mértékben törődnek velük szüleik, mennyire figyelnek rájuk a mindennapokban.

Elmondható, hogy a legtöbb szempont szerint az európai átlaghoz képest nem pusztán előkelő helyet szereztünk, hanem benne vagyunk az első három „legodafigyelőbb szülő" helyezésben is. A magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak szabadidejükben. A hazai gyerekek az európai országokból másodikként érzik a leginkább úgy, hogy szüleik gyakran szakítanak időt arra, hogy beszélgessenek velük, és osztoznak velük életük fontos pillanataiban is: sportbeli vagy művészeti szereplésükkor.

Mindezek ellenére Magyarországon a szülők 42%-a soha nem ellenőrzi le, hogy tizenéves gyermeke megcsinálta-e a házi feladatát, míg mindössze 17,7%-uk az, aki mindig, de legalábbis gyakran teszi ezt.

A kitűnő eredmények tükrében is érdemes elgondolkodnunk azonban azon, hogy a serdülők 42%-a érzi úgy, hogy csak ritkán vagy soha nem kap segítséget szüleitől fontos döntések meghozásában. Egyharmadukkal nem beszélgetnek eleget a szüleik, és nem veszik figyelembe a véleményüket, és közel 20%-uk érzi, úgy, hogy szüleik nem értik meg problémáikat: mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy nagyon sok teendőnk van még e területen is.

Megelőző programok

Természetesen — a deklarált céljainak megfelelően — nem pusztán állapotfelméréssel foglakozott a vizsgálat, hanem konkrét programokat is végeztek a kritikus magatartási formák okozta kár mérséklése érdekében. Ennek során előadásokkal mutatták meg, hogy a pedagógusok, milyen jegyek alapján ismerhetik fel az öngyilkos magatartás jeleit, és hogyan tudják a veszélyeztetettnek látott fiatalokat az egészségügyi ellátórendszerbe irányítani. A vizsgálat 2 hónapja alatta képzéseken több mint 100 pedagógus vett részt, önkéntes alapon.

Az utánkövetés során a tanárok 21 ,4%-a úgy látta, hogy a képzés hatására könnyebben beszél a diákokkal lelki problémájukról, 39,5%-uk pedig jobban megérti a fiatalok pszichés problémáit.

Ezen kívül magukat a diákokat is oktatták előadások és szerepjátékok segítségével, hogy hogyan ismerhetik fel magukon, illetve társaikon, ha bajban vannak és segítségre szorulnak, és ilyenkor mi a teendő. A programok hatékonyságának elemzése még folyamatban van, a későbbiekben erről is szeretnénk tájékoztatni a nagyközönséget.

Szemlézte: Dr. Palla Sándor

 (Forrás: Magyar Orvos)

Néhány cikk a demenciáról, amit mindannyian szeretnénk elkerülni

A demencia latin eredetű kifejezés, szó szerint "ész, értelem nélküli állapotot" jelent.

Bár viccelődünk azzal, hogy mi a rosszabb kilötyögtetni a sört, vagy elfelejteni, hogy hányadik pohárnál tartunk, mégis azt hiszem, hogy mindenki szeretné inkább tiszta tudattal szemlélni ezt a csodálatos világot, amíg ez megadatik.

Az alábbiakban a D-vitamin, a kurkuma és a B12-vitamin védő hatásáról olvashatunk:

45 éves kortól kezdődhet a szellemi leépülés

Már 45 éves kortól hanyatlásnak indulhatnak az agyfunkciók, állítja egy brit kutatás. A British Medical Journalban megjelent tanulmány több mint 7000 ember memóriáját, szókincsét, auditív- és vizuális felfogóképességeit mérte fel 10 év alatt, azzal a céllal, hogy elősegítsék a demencia diagnózisokat.

Az UCL (University College London) kutatói 3,6 százalékos visszaesést észleltek a 45 és 49 év közötti férfiak és nők gondolkodási képességében. A korábbi tanulmányok a kognitív hanyatlás megindulását 60 éves kor környékére helyezték. A kutatók szerint a tény, mely szerint már a középkorúaknál megindulhat a folyamat, fontos a demencia szempontjából, az értelmi képességek lassú, folyamatos és egyre súlyosbodó hanyatlása ugyanis a folyamat korai szakaszában kezelhető a leghatékonyabban – írja az sg.hu.

Az UCL kutatói 5198 férfi és 2192 nő kognitív funkcióit tesztelték 1997 és 2007 között, figyelembe véve képzettségi szintjeiket. A tesztek eredményei szerint a kognitív értékek minden kategóriában csökkenést mutattak, kivéve a szókincset, a csökkenés üteme a kor előrehaladtával gyorsult. A tanulmány a 65-70 éves férfiak gondolkodási képességében 9,6 százalékos, a nők ugyanezen korcsoportjánál 7,4 százalékos csökkenést észlelt. A 45-49 éves férfiaknál és nőknél a visszaesés mértéke 3,6 százalék volt.

A kutatást vezető Archana Singh-Manoux, a francia Epidemiológiai és Népegészségügyi Kutató Központ professzora szerint a tanulmány eredményei azt bizonyítják, hogy a demencia két-három évtized kognitív hanyatlását foglalja magába.

(forrás: sg.hu )

Kurkumával és D-vitaminnal az Alzheimer-kór ellen

Azonosították a mechanizmusokat, amelyek révén a D-vitamin és a kurkuma segít megelőzni az Alzheimer-kórt, és stimulálja a veleszületett immunrendszert, hogy az eltávolítsa a béta-amiloid proteineket. 

A Journal of Alzheimer's Disease legutóbbi számában Milan Fiala, a Kaliforniai Egyetem kutatója bemutatta azokat a kutatásait, amelyek feltárják, hogy a D-vitamin aktív alakja mely kulcsgéneket és milyen celluláris jelátviteli utakat aktivál.

A kutatók korábbi munkája során már bebizonyosodott, hogy legalább két típusú Alzheimer-beteg és makrofág van: az I-es típusú makrofág a D-vitamin és a kurkumin hatására egyaránt aktiválódik, a II-es típus csak a vitaminra reagál.

Az aktuális kutatás során Fiala és munkatársai Alzheimer-kóros és egészséges kontrollszemélyek

véréből makrofágsejteket izoláltak. (Ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek a szervezet szemetét, így például a béta-amiloid proteineket hivatottak eltakarítani.) Az izolált makrofágsejteket ezt követően D-vitaminnal inkubálták.

Kiderült, hogy a D-vitamin hatására mind az I-es, mind a II-es típusú makrofág sejtekben specifikus kloridion-csatornák (CLC3) nyíltak meg, ami segítette a makrofágok amiloid-felvételét, azaz a fagocitózist. A kurkumin csak az I-es típusú makrofágok kloridion-csatornáit aktiválta.

A D-vitamin hatására fokozódott a kloridion-csatorna felépítéséért felelős gének átíródása is, valamint a II-es típusú makrofágok D-vitamin receptorgénjeinek transzkripciója.

(forrás: Bioresearch Online,  Dr. Kazai Anita -a szerző cikkei-)

Védhet a szellemi leépüléstől, ha hetente egyszer-kétszer kurkumával fűszerezett ételt, például curryt fogyaszt valaki – idézte svéd kutatók megállapítását a The Daily Telegraph brit napilap online portálja. 

Ecetmuslicákkal végzett kísérleteikben a Linköpingi Egyetem szakemberei úgy találták, hogy azok a gyümölcslegyek, amelyeknek a kurkuma hatóanyagát, a kurkumint adagolták, 75 százalékkal tovább éltek társaiknál. A megállapítás segít megmagyarázni azt is, hogy miért ritkább a szellemi leépülés az indiai idős emberek körében nyugati kortársaikhoz képest.

A kurkumin nem oldotta fel ugyan modellállatokban az amiloid fehérjeplakkokat, de felgyorsította az új idegszálak képződését azáltal, hogy csökkentette az úgynevezett oligomerek (összecsapódott fehérjék) mennyiségét, amelyek a káros plakkok előformái. "Az eredmények igazolták, hogy az oligomerek azok, amelyek a leginkább ártanak az idegsejteknek" – hangsúlyozta Per Hammarstrom kutatásvezető.

"Most azt mutattuk meg, hogy állatmodellben kisméretű molekulák is befolyásolhatják az amiloid fehérjék képződését" – tette hozzá a kutató. Több elmélet született már arról, hogy az oligomer fehérjék miként járulnak hozzá az Alzheimer-kór kialakulásához, a mostani tanulmány ezekhez szolgál újabb adalékkal.

A kurkumint a kurkuma gyökeréből nyerik ki, és évezredek óta használja gyógyításra a keleti orvoslás. Támogatja a szívet, segíti az emésztést, véd a fertőzések ellen, de nemrégiben rákvédő és trombózisellenes hatásairól is beszámoltak.

Az eredeti tanulmányt a PLoS One című tudományos portálon ismertették a szerzők.

A B12 vitamin talán csökkenti az Alzheimer-kór rizikóját

Finn kutatók 7 éven keresztül azt vizsgálták idősekben, hogy a szérum homocisztein (tHcy) és a holotranszkobalamin (holTC), a B₁₂ vitamin biológialag aktív frakciója, milyen szerepet töltenek be az Alzheimer-kór (AD) kialakulásában.

Kiderült, hogy az emelkedett szérum tHcy koncentráció egy mindentől független rizikótényező az AD kifejlődésében. Ezzel szemben az átlagosnál magasabb holTC érték kisebb rizikóval jár együtt. Ilyen összefüggést a folsavval kapcsolatban nem találtak. A kutatók nagyon óvatosan nyilatkoznak arról, hogy a végső következtetések levonására vizsgálataik mennyire alkalmasak, vagyis a B₁₂ kiegészítő terápia alkalmas-e az AD kialakulásának befolyásolására, és további kutatásokat tartanak szükségesnek.

Forrás: Neurology 2010; 75: 1408-1414

(forrás: MedicalOnline )

Aloe Travel Service

Aloe italok

A SE (Semmelweis Egyetem) Egészségtudományi kara Dietetikai és táplálkozástudományi Tanszékének kutatója, Gillingerné dr. Pankotai Mária ismertette annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyben kutatócsoportjának tagjaival a különféle paprikafajták C-vitamintartalmát mérték aszerint, hogy azok az érési folyamat mely szakaszában vannak, illetve melyfajta képviselői. A vizsgálatok alkalmával megállapították, hogy a C-vitamintartalom, vagyis az emberi fogyasztás optimalizálása szempontjából nem mindegy hogy mikor kerül az asztalra a zöldség. Eredményeik szerint a korán leszedett paprikákban lényegesen kevesebb a vitamintartalom, mint az utóérési folyamat után elfogyasztottban.

Absorbent C

Sérült zöldség - csökkent vitamintartalom

A paprika érési csúcsa, vagyis a vitamintartalom szempontjából ideális időpontja akkor van, ha a növény magjai már beértek. Az ezt követő periódusban ismét csökkenni kezd a vitamintartalma, ugyanúgy, mint az éretlen fázisban. A különböző paprikafajták közül a piros színűekben a kutatók lényegesen magasabb C-vitamin tartalmat regisztráltak. Legjobb eredményt a kápia nevű, általában grillezésre, sütésre használt, élénkpiros színű paprika mutatta. A kutató hangsúlyozta: a vizsgálatok alkalmával legjobb eredményeket produkáló fajtáknál is csak akkor optimális a vitamintartalom, ha nemcsak a megfelelő időben szedik le, de távolra szállítást sem kell a zöldségnek elviselnie. Vagyis a táplálkozás szempontjából az érett, helyben termelt paprika az ideális. A vitamintartalom szempontjából az sem elhanyagolható, hogy a paprika az év mely hónapjában lesz szedésérett.

A téli, kora tavaszi hónapok üvegházban termelt zöldségkínálata ebből a szempontból kevésbé értékes. A legmagasabb C-vitamintartalom a nyári, őszi érésű, szabadföldi zöldségben lelhető fel. A kutatások azt a meglepő eredményt mutatták, hogy a sérült, féregrágott paprikák vitamintartalma minimális volt. Ebből a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy kár drága, de apró sérüléseket, rovarok által okozott szépséghibákat hordozó biozöldségeket vásárolni, mert azok sokkal kevesebb értékes tápanyagot tartalmaznak, minta hagyományos módszerrel termesztett, ám minőségileg kifogástalan változatuk.

Pomesteen Power

A paprikán kívül a hazai gyümölcsök C-vitamin tartalmát is vizsgálták. Az eredményeik szerint a legmagasabb C-vitamin tartalma a bodza bogyójának van, azt követi a szeder és a fekete ribizli. Az itthon fellelhető bogyósgyümölcsök a jelentős C-vitamintartalom mellett számos egyéb, a szervezet számára nélkülözhetetlen hasznos anyagot tartalmaznak. Így például flavonoidokat, antocianidineket, az egészség megőrzés szempontjából rendkívül értékes antioxidánsokat. Az említett bogyós gyümölcsöknél a magas C-vitamintartalomhoz társulnak az antioxidánsok, amelyek együttes hatása a táplálkozás szempontjából rendkívül kedvező. Az antioxidánsokat a gyümölcsök kék festék tartalma aktiválja. Az egyetem kutatói laboratóriumi vizsgálataikat és méréseiket a nyitrai szlovák mezőgazdasági egyetem táplálkozástudományi tanszékének szakértőivel közösen végezték.

Kids

A munka során megvizsgálták a Közép-Európában általánosan fogyasztott bogyósgyümölcsök többségét, illetve néhány egyéb, antocianidin, vagy C-vitamin tartalmú gyümölcsöt, amelyek lakossági felhasználási módja hasonlatos a bogyógyümölcsökéhez. A mintákat a nyitrai botanikus kertből, illetve a budapesti piacokról szerezték be, mégpedig azok természetes érési időpontjában és stádiumában. A különféle gyümölcsökből lehetőség szerint több fajtát is megvizsgáltak. A mérési eredmények szerint kimagaslóan nagy volt az antocianidin és C-vitamin tartalma a feketebodza bogyóinak. E kedvező tulajdonságok ellenére a hazai piacon még kevésbé elterjedt az árusítása, mert a fogyasztók kissé idegenkednek tőle. A gyümölcsöt többségében az élelmiszeripar használja fel szörpökbe, lekvárokba keverve. Önálló gyümölcsként, ivóléként kevésbé népszerű.

Kiemelkedően magas C-vitamin és antocianidin tartalmat és rendkívüli antioxidáns aktivitást regisztráltak a kék mézbogyónál. Bár ez a gyümölcs még kevésbé ismert Magyarországon, azért észak-amerikai, szibériai és távol-keleti változata egyaránt fellelhető már a kertekben, és néhány faiskolában itthon is kapható. Az apró, 2-3 centiméteres, hosszúkás, májusban érő bogyók íze kellemes, zamatos.

Natures 18

A szeder, a kék áfonya, a kökény és a fekete ribizke is átlagon felüli C-vitamin és antocianidin tartalmat mutatott, valamint az Othello szőlő is. Magas C-vitamin tartalmat mértek a csipkebogyóban, a somban és a vörös áfonyában. A mérések szerint az antioxidáns aktivitás a kékszínűgyümölcsöknél szoros összefüggést mutat az antocianidin festéktartalommal: minél több kékfestéket tartalmaz az adott termés, annál erősebb az oxidatív hatása. Ugyanez viszont nem érvényes a vörös gyümölcsökre: azokban a piros festékanyag bár az antioxidáns aktivitást erősíti, a festékanyag erősödésével viszont párhuzamosan nem növekszik a gyümölcs C-Vitamin tartalma. Vannak olyan gyümölcsök, amelyeknél a magas antioxidáns aktivitást nem a húsuk mutatja, hanem a magjaik. Ilyenek például a szőlő , a füge, a passiógyümölcs.

Vércukorszintet csökkent a resveratrol 

A vörösbor kedvező élettani hatásait már számos nemzetközi kutatás bizonyította. Világszerte közismert például az úgynevezett „francia paradoxon", amelynek lényege, hogy Franciaország (és általában a mediterráneum) tradicionális vörösbortermesztő vidékein, a zsírban gazdag táplálkozás ellenére a lakók hosszabb életűek, minta kontinens más vidékein és körükben lényegesen kisebb a szívinfarktus és a stroke előfordulása.

Magyarországon ilyen tárgyú kutatást eddig még nem végeztek, a PTE ÁOK kutatói most első alkalommal vizsgálták a vörösbor egészségvédő hatásait, illetve hasonlították össze a hazai fehér- és a vörösbortermelő vidékeken élők egészségügyi adatait. A Wittmann István professzor irányításával tevékenykedő kutatócsoport kis létszámú betegcsoportokat vizsgált. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a vörösborban lévő antioxidáns, a resveratrol mennyisége milyen összefüggést mutat a diabéteszesek inzulintoleranciájával. Megvizsgálták, hogy a cukorbetegekre, akiknél közismert az inzulinérzéketlenség jelenléte, vajon milyen hatással van, és az milyen mértékű, a vörösborból kivont resveratrol. Azt is vizsgálták, hogy az anyagcserén kívül a testben milyen más folyamatokra lehet még pozitív hatása ennek az antioxidánsnak, illetve az milyen mértékben képes csökkenteni a káros mennyiségű szabadgyököket. A vizsgálatban részt vevő cukorbetegeket két csoportra osztották: az egyik egy hónapon át kapta a resveratrol kivonatot, a másik pedig placebót fogyasztott.

Négy hét elteltével a kutatók megállapíthatták, hogy a resveratrolt szedő cukorbetegek szervezetében a szabadgyökök mennyisége jelentősen csökkent, a kontrollcsoporté viszont nem. Ezzel párhuzamosan javult náluk az inzulin sejten belüli jelátvitele. Mindezek hatására javult a betegek inzulintoleranciája és a vérnyomásértékeik is kedvezőbbek lettek. A kutatók a fehér- és vörösbortermelő vidékek epidemiológiai adatait is összehasonlították: a statisztikák számaiból egyértelműen az látszik, hogy a vörösbort fogyasztó hazai borvidékek lakói tovább élnek, minta fehérboros régióké. A kutatók hangsúlyozták: vizsgálataik, és statisztikai elemzéseik viszonylag kis létszámú csoport adataival dolgoztak, ezért a végleges eredmények kimondásához további vizsgálatokra lesz szükségük.

 (Forrás: Magyar Orvos)

Néhány természetes módszer a köhögés enyhítésére

Elmúlt a láz, az izomfájdalom, nyoma sincs már a tüdőgyulladásnak - de a köhögés még mindig tart? Íme, öt módszer, amely enyhülést hozhat:

Dr. Hocsi Mária

Párásító használata: A párásító segít a gyulladt légzőszervi szövetek gyógyításában. Többféle kapható belőle. Teljesen megfelelnek a célnak a legolcsóbb típusok, amelyek hűvös ködöt hoznak létre a szobában. Kevesebb energiát használnak fel, mint a meleg ködöt létrehozók, és attól sem kell tartani, hogy felgyújtanak valamit. A Tea nagyon jó inhalálásra is. Nem kell belefeküdni a forró gőzbe, elég, ha 1 méteres környezetében üldögélünk. És persze iszogatjuk. Melegen, ha szeretnénk elaludni, hidegen, ha szeretnénk felfrissülni.

Kerüljük a tejtermékeket: A tejtermékek nyálkát képeznek, amire a legkevésbé sincs szükségünk akkor, amikor épp a felgyülemlett váladéktól próbálunk megszabadulni.

Víz: A hidratáltság mindig jót tesz a szervezetnek. A hideg és a meleg víz egyaránt gyógyítja a torkot, emellett a hideg víz a duzzanatokat is enyhíti. Víz nélkül se élet, se gyógyulás. Az ásványi anyagban szegény víz, nem terheli a kiválasztó szerveinket (vese), aminek úgy is van elég dolga, amikor betegek vagyunk.

Méz: Ne erősen feldolgozott, hanem minőségi nyers mézet fogyasszunk akár magában, akár teába keverve. A Pennsylvaniai Orvosi Egyetem vizsgálata szerint a 2-18 éves gyermekek köhögése és légúti gyulladása mézfogyasztás hatására hét napon belül elmúlt. A méz - egyes megfázás elleni gyógyszerekkel ellentétben - még mellékhatásokkal sem jár. !!!!

Természetes gyógymódok: Fogyasszunk gyömbért és fokhagymát! Aki bírja, rágja el őket nyersen, de akinek ez nem megy, vízbe is dobhat pár szeletet, vagy főzhet belőlük teát. Aki még egyszerűbb és illatmentes megoldást keres, az pedig kakukkfűvel (váladékoldó, nyálkahártya védő) kombinált fokhagymát vesz magához.

Mielőtt azonban bármilyen házi gyógymódhoz folyamodunk, bizonyosodjunk meg róla, hogy köhögésünket nem valamilyen komoly betegség okozza! Keressük fel orvosunkat.

A makacs köhögés oka az, hogy néhány vírus legyalulja a csillószőrös hengerhámot, ami a légutak felszínét borítja. Amíg ez fel nem épül, addig köhögünk, és könnyebben felülfertőződünk, mivel a csillócskák nem tudják kisöpörni a levegőben lévő irritáló anyagokat és a kórokozókat. Bétakarotinnal a nyálkahártya gyógyulása is kap egy kis támogatást.

Dr. Hocsi Mária