Fokozott kockázatú serdülők
Összesen 11
európai országban mérték föl a 14-16
éves serdülők fokozott kockázatot jelentő szokásait, viselkedését. Bár a budapesti gimnazisták adatai kicsit
jobb képet mutatnak a vizsgálatban mért nemzetközi átlaghoz képest, azonban ez
korántsem jelenti azt, hogy a hazai helyzet jó, és ne lenne helye a
megelőzésnek. Az 1009 megkérdezett
magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos
mennyiségű/gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági
gondolatai vannak.
A SEYLE-vizsgálat (Saving And Empowering
Young Lives in Europe — SEYLE) az Európai Unió támogatásával 11 európai
országban (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország,
Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország) zajlott, 14-16
éves serdülők bevonásával a svédországi Karolinska Institutet vezetésével.
Magyarországon tizenöt budapesti gimnáziumot, 1009 diákot vontak be a
projektbe.A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt: mind az iskolák, mind a
szülők, mind pedig a serdülők beleegyezését is kérték. A középiskolák
részvételi kritériuma volt: az állami/önkormányzati fenntartás, illetve az,
hogy a fiú lány arány nem haladhatja meg a 40-60%-ot.
Kezeletlen
mentális betegség
A kutatás fő célja, hogy a serdülők körében a
fokozott kockázatú magatartás csökkentésével segítse elő az egészségesebb
életmódot. A fokozott kockázatú magatartások legrosszabb kimenetele az
öngyilkosság. A programban központi helyen szerepel hatékony öngyilkosság
megelőző módszer(ek) kidolgozása.
Itt kell rögtön megjegyezni, hogy bár a már
beleegyezett szülői nyilatkozattal rendelkező diákok 96%-a részt kívánt venni a
vizsgálatban, addig az összes megkeresett diák szüleinek, mindössze csak 40%-a
adta beleegyezését. A szülői alacsony
beleegyezési arány összefügghet azzal, hogy hazánkban az öngyilkosság még
mindig egy nehezen kezelhető kérdés, illetve felveti annak lehetőségét, hogy
esetleg pont a rászorultak nem kapnak segítséget.
Szintén fontos hozzátenni, hogy Magyarország az összes korosztályra együtt
tekintve még mindig második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az
Európai Unióban. Így hazánkban az öngyilkosság megelőzésének kiemelkedő a
jelentősége. Európában a fiatal
korosztálynál pedig a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második
leggyakoribb halálok.
A felmérésben direkt módon is vizsgálták a
budapesti serdülők körében az öngyilkos magatartást. (Öngyilkos magatartás
alatt értjük a halál vágyát, az öngyilkosság gondolatát, tervét, az
öngyilkossági kísérletet és tettet.) A
magyar fiataloknak 12,69%-a kívánta a vizsgálatot megelőző két hétben, hogy
bárcsak ne élne, míg 10,31 %-uk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének
és 3,07%-uk el is tervezte, hogy hogyan tenné. Ez mindenképpen felhívja a
figyelmet hazánkban a fiatalok körében végzett öngyilkossági prevenciós
törekvések fontosságára.
Számos vizsgálat igazolta, hogy a
legjelentősebb öngyilkossági rizikófaktort mind felnőttkorban, mind gyermek- és
serdülőkorban a fel nem ismert, és így kezeletlen mentális betegségek jelentik.
A hazai és nemzetközi vizsgálatok
szerint az öngyilkosság miatt meghalt felnőttek és serdülők 80-90%-ánál
fennállt az öngyilkosság elkövetésének idejében legalább egy pszichiátriai
megbetegedés, és hasonló adatokat közöltek öngyilkossági kísérletet
elkövetőknél is.
A vizsgálatba
bevont 1009 budapesti középiskolás 7,1 %-ánál alapos a gyanú a kérdőív alapján,
hogy kezelést igénylő depresszió állt fenn, ami azt jelenti, hogy olyan
súlyosságú és mennyiségű depressziós tünetük volt, ami mára mindennapi funkciók
ellátását és az életminőségüket is rontotta. Mondani sem kell, hogy ezen
fiatalok esetében kulcsfontosságú a tünetek felismerése és megfelelő ellátása,
mind az életminőség, mind az esetleges öngyilkosság megelőzése
szempontjából.
Alkoholfogyasztás
A kockázatos magatartási formák vizsgálatának
egyik fő terepe a különféle „káros szenvedélyek" előfordulásának
megismerése.
A felmérési eredmények alapján elmondható,
hogy a magyar 14 és 16 év közötti
fiatalok 23,9%-a soha nem fogyaszt alkoholt, 44,6%-uk kevesebb, mint havi
egyszer, 25,7%-uk havi 2-4 alkalommal, 5,2%-uk hetente 2-3 alkalommal, ennél
gyakrabban mintegy fél százalékuk fogyaszt alkoholos italt. A vizsgálati
kritériumok alapján — korábbi eredményekre támaszkodva — kockázatos magatartásúnak
azok a serdülők minősíthetők, akik legalább havonta 2-4 alkalommal fogyasztanak
nagyobb mennyiségű alkoholt. Ennek alapján a
magyar fiatalok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5%-ban
fordul elő(!). Természetesen nemcsak a gyakoriság, de az egy alkalommal
elfogyasztott alkohol mennyisége is fontos szempont, ami alapján az egy
alkalommal legalább 3-4 egység alkoholos ital elfogyasztását tekintik kockázati
tényezőnek. A magyar fiatalok e tekintetben valamelyest az európai átlagnál
kevésbé kockázatos magatartásúak, 21,9%-uk
fogyaszt egy alkalommal minimum 3-4 alkoholos italt, ami azonban még mindig
magas arány (minden ötödik serdülő!). Végezetül a részegséget vizsgálva
elmondható, hogy a vizsgált budapesti, gimnáziumokba járó 14 és16 év közötti
serdülők 62,0%-a még sosem volt igazán
részeg, 27,7%-uk pedig 1 -2 alkalommal jutott el ebbe az állapotba.
A hatályos magyar szabályozás fényében
viszont igen elgondolkodtató az a tény, hogy arra a kérdésre, hogy honnan
jutottak az alkoholhoz, a magyar
fiatalok 27,8%-a válaszolta, hogy boltban vette (18 évnél fiatalabbakról van
szó!).
Drog
A megkérdezett
magyar serdülők 89,8%-a még soha nem használt drogot, kevéssel az
összeurópai átlagtól elmaradva, 3,9%-uk
tekinthető kockázatos magatartásúnak e szempontból.
Dohányzás
Ezzel szemben a dohányzási szokások
tekintetében megdöbbentő, hogy a magyar
serdülők közel fele (47,5%) már dohányzik, 17%-a pedig legalább napi 2 szál cigarettát szív el, azaz rendszeres
fogyasztónak tekinthető. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a fiatalok 66,7%-ának egyik szülője sem
dohányzik, tehát a szülői pozitív példa ellenére is rágyújtanak a serdülők.
Összegezve, a pszichoaktív szerhasználat az
európai és a magyar serdülőpopulációban továbbra is jelentős problémát okoz,
különösen igaz ez az alkoholfogyasztásra és a dohányzásra.
Szexuális
élet
A szintén fokozott kockázatú magatartási
formának tekintett korai kezdetű szexuális életet illetően elmondhatjuk, hogy a
vizsgálatban résztvevő 14 és 16 éves
magyar diákok egy ötöde (22,5%) már aktív szexuális életet él, és nekik átlagosan már 2,2 szexuális partnerük volt
életük során. A választ adó diákok 14,8%-ánál
előfordul, hogy nem védekezik óvszerrel, de csak 4%-uk állítja azt, hogy ritkán vagy soha nem használ óvszert.
Internethasználat
Mostanában sok szó esik az internetezés
veszélyeiről, a vizsgálatban ezt is kutatták. A mintában szereplő
serdülőpopuláció 82,44%-ának van saját
számítógépe (ez a szám feltehetőleg alacsonyabb lenne, ha nem csak fővárosi
gimnáziumokban készült volna a felmérés), a világhálót napi szinten használja a mintában szereplő diákok kétharmada
(64%), és csak 5,6%-uk írta, hogy maximum hetente egyszer vagy soha nem
internetezik. A kóros internet-használatra, az internetfüggőségre vonatkozó
kérdőív alapján a magyar 14-16 éves serdülők 9%-a mondható veszélyeztetettnek.
Náluk az internethasználat még nem éri el az addikció szintjét, de közel áll
ahhoz. Ezzel szemben a kérdőívet kitöltő serdülők 1,65%-a már internetfüggő,
ami a vizsgált országok tekintetében szerencsére az egyik legalacsonyabb arány.
Egészséges
életmód
Természetesen a SEYLE-vizsgálatban nemcsak
káros szenvedélyeket és kockázatokat mérték fel, de az egészséges életmódot
kifejező mutatókra is rákérdeztek. Az eredményeket összefoglalva elmondhatjuk,
hogy a vizsgálatban részt vevő, budapesti gimnáziumokban tanuló diákok a
vizsgált mutatókon összességében nem mutattak kirívó eredményeket, azonban
egyes adatok felhívják a figyelmet az egészséges életstílusra történő nevelés,
valamint az egészséges életmód kialakításának fontosságára.
A vizsgálatban részt vevő magyar diákok
átlagos alvásmennyisége nem marad el jelentősen az ajánlott átlagos
alvásmennyiségtől, azonban emellett is az látható, hogy a vizsgált diákok
91,53%-a érezte magát fáradtnak iskola előtt heti rendszerességgel, valamint
15,15%-uk alszik iskola után legalább egyszer hetente. A vizsgált magyar diákok
nagy részének átlagos testtömegindexe a normális zónába esik, azonban 6,9%-uk a túlsúlyos, illetve elhízott
kategóriába került.
Szülői
törödés
Nemcsak tapasztalatból tudjuk, hanem a
szakirodalom is részletesen foglakozik azzal, hogy a szülők odafordulása, az
együtt töltött tartalmas idő a tizenévesek fizikai és mentális egészsége
szempontjából is meghatározó fontosságú. Nem elhanyagolható szempont tehát annak
kutatása, hogy a serdülők hogyan érzik, milyen mértékben törődnek velük
szüleik, mennyire figyelnek rájuk a mindennapokban.
Elmondható, hogy a legtöbb szempont szerint
az európai átlaghoz képest nem pusztán előkelő helyet szereztünk, hanem benne vagyunk az első három
„legodafigyelőbb szülő" helyezésben is. A magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak,
mit csinálnak szabadidejükben. A hazai gyerekek az európai országokból
másodikként érzik a leginkább úgy, hogy szüleik gyakran szakítanak időt arra,
hogy beszélgessenek velük, és osztoznak velük életük fontos pillanataiban is:
sportbeli vagy művészeti szereplésükkor.
Mindezek
ellenére Magyarországon a szülők 42%-a soha nem ellenőrzi le, hogy tizenéves
gyermeke megcsinálta-e a házi feladatát, míg mindössze 17,7%-uk az, aki mindig,
de legalábbis gyakran teszi ezt.
A kitűnő eredmények tükrében is érdemes
elgondolkodnunk azonban azon, hogy a
serdülők 42%-a érzi úgy, hogy csak ritkán vagy soha nem kap segítséget
szüleitől fontos döntések meghozásában. Egyharmadukkal nem beszélgetnek eleget
a szüleik, és nem veszik figyelembe a véleményüket, és közel 20%-uk érzi, úgy,
hogy szüleik nem értik meg problémáikat: mindezeket figyelembe véve
elmondható, hogy nagyon sok teendőnk van még e területen is.
Megelőző
programok
Természetesen — a deklarált céljainak
megfelelően — nem pusztán állapotfelméréssel foglakozott a vizsgálat, hanem
konkrét programokat is végeztek a kritikus magatartási formák okozta kár
mérséklése érdekében. Ennek során előadásokkal mutatták meg, hogy a
pedagógusok, milyen jegyek alapján ismerhetik fel az öngyilkos magatartás
jeleit, és hogyan tudják a veszélyeztetettnek látott fiatalokat az egészségügyi
ellátórendszerbe irányítani. A vizsgálat 2 hónapja alatta képzéseken több mint 100
pedagógus vett részt, önkéntes alapon.
Az utánkövetés során a tanárok 21 ,4%-a úgy
látta, hogy a képzés hatására könnyebben beszél a diákokkal lelki
problémájukról, 39,5%-uk pedig jobban megérti a fiatalok pszichés problémáit.
Ezen kívül magukat a diákokat is oktatták
előadások és szerepjátékok segítségével, hogy hogyan ismerhetik fel magukon,
illetve társaikon, ha bajban vannak és segítségre szorulnak, és ilyenkor mi a
teendő. A programok hatékonyságának elemzése még folyamatban van, a
későbbiekben erről is szeretnénk tájékoztatni a nagyközönséget.
(Forrás:
Magyar Orvos)

















